Right to repair

Mit is jelent ez a gyakorlatban? Hogyan is értelmezendő a fogyasztók javítási joga és a gyártók javítási kötelezettsége? Nézzük végig ezeket a kérdéseket lépésről lépésre!

Mi a jogalkotó célja ezzel az új szabályozással?

A jogalkotó célja az új szabályozással az volt, hogy fogyasztóvédelmi eszközök segítségével támogassa a körforgásos gazdaság megvalósulását. A cél, hogy kevesebb hulladék képződjön; a fogyasztók a készülékek meghibásodása esetén inkább válasszák a javítást a készülékcserével szemben, akár a „garanciális” időszakon belül, akár azon túl.

A „garancia” kifejezést azért tesszük mindenhol idézőjelbe, mert bár a köznyelv ezt használja, ilyen kifejezés a hazai jogban nem létezik. Igyekszünk ezért minden esetben pontosan leírni azt, hogy az egyes „garanciális” fogyasztói jogok – a kellékszavatosság, a termékszavatosság, a törvényi és a kereskedelmi jótállás – közül miről is van szó.

Milyen esetekben nyílik meg a javításhoz való jog?

A javításhoz való jog a hibás teljesítésen kívüli esetekre vonatkozik. Tehát, a „garancián”, vagyis a jótálláson, kellék- és termékszavatosságon kívüli esetekben illeti meg a fogyasztót.

A javításhoz való jog a gyakorlatban két esetben nyílik meg: vagy akkor, ha már letelt a „garanciális” időszak, vagy akkor, ha a „garancia” valamilyen oknál fogva (pl. azért, mert a hiba a fogyasztónak felróható okból keletkezett) nem érvényesíthető a „garanciális” időszakon belül.

Mikortól alkalmazandó?

A javításhoz való jog a 2026. augusztus 31-én vagy ezt követően vásárolt készülékek tekintetében illeti meg a fogyasztókat.

Ki a javítás kötelezettje?

A javítás kötelezettje a gyártó. Ha a gyártó nem elérhető, akkor a helytállási sorrend a következőképpen alakul:

Azt, hogy ki minősül gyártónak és egyéb szereplőnek, az (EU) 2024/1781 rendeletében lehet megnézni!

Milyen készülékekre vonatkozik?

A javításhoz való jog nem vonatkozik minden készülékre, csak azokra, melyekre már hatályba lépett az új, uniós ekodizájn termékrendelet.

Ezek a termékek 2026. augusztus 31-én a következőek:

1. Mosógépek, mosó-szárító gépek
2. Mosogatógépek
3. Hűtőgépek
4. Elektromos kijelzők
5. Hegesztőberendezések
6. Porszívók
7. Szerverek, adattárolók
8. Okostelefonok, mobiltelefonok, egyéb vezeték nélküli telefonok és táblagépek
9. Szárítógépek
10. Elemek, akkumulátorok
11. Helyiségfűtő berendezések

A termékek köre a jövőben bővülni fog, azzal párhuzamosan, hogy újabb és újabb készülékekre határoz majd meg az uniós jogalkotó ekodizájn-szabályokat és javíthatósági követelményeket.

Melyek a javíthatósági követelmények?

Ezeket a követelményeket az egyes, javítási joggal érintett termékekre vonatkozó uniós ekodizájn-termékrendeletek határozzák meg. Az egyes rendeletek a 2. számú mellékletükben tartalmazzák az ún. erőforráshatékonysági követelményeket. Több háztartási nagygépre, pl. a hűtőkre, a mosógépekre vagy a mosogatógépekre ezek a gyártói kötelezettségek már 2021. március 1-je óta hatályban vannak.

A kötelezettségek közé tartozik például a meghatározott ideig történő alkatrészellátás biztosítása.

Kit illet meg?

A javításhoz való jog a fogyasztókat illeti meg. Nagyon fontos ugyanakkor kiemelni, hogy tekintettel arra, hogy a hibás teljesítésen túl kötelezi a gyártókat, a javításhoz való jog szempontjából nem minősülnek fogyasztónak a mikro-, kis- és középvállalkozások.

Mit kell tudni az Európai Javítási Adatlapról?

A 114-es rendelet lehetővé teszi a javítószolgálatok (szervizek) számára, hogy a fogyasztók irányában fennálló tájékoztatási kötelezettségüket ezen adatlap segítségével teljesítsék. Ez azonban nem kötelezettség, csak lehetőség a javítószolgálatok számára. A javítószolgálatok és a gyártók tájékoztatási kötelezettségéről a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014 (II.26.) kormányrendelet rendelkezik.

Mikor indul be az Európai Javítási Platform?

A 114-es rendelet – és az uniós irányelv – rendelkezik az Európai Javítási Platform létrehozásáról. Ez egy szerelői adatbázis lesz, melybe bármely szerelő, szerviz önkéntesen regisztrálhat majd. A platform indulását 2027. július 31-re irányozta elő az uniós jogalkotó.

Mit jelent a +12 hónap „garancia”?

A 114-es rendelet egy további, nagyon fontos szabályt is tartalmaz, méghozzá a 373/2021 (VI.30.) kormányrendelet módosítását. Ezen módosítás alapján, ha a kellékszavatossági időn belül a fogyasztó a készülék cseréje helyett a javítást választja, akkor a kellékszavatossági idő 12 hónappal meghosszabbodik.

Ez a szabály tehát a hibás teljesítésre és minden készüléktípusra vonatkozik (tehát nem csak azokra, melyekre a javításhoz való jog). Ha meghibásodik egy készülék a „garanciális időn”, kifejezetten a kellékszavatossági időn belül, akkor a fogyasztó több fogyasztói jogával is élet, választása szerint. Ha a választása nem a készülékcserére esik, hanem arra, hogy a hibás készülék kerüljön megjavításra, akkor megilleti őt plusz 12 hónap kellékszavatosság.

Mivel ebben az esetben hibás teljesítésről van szó, a mikro-, kis- és középvállalkozások is fogyasztónak minősülnek.

Fontos azonban tudatosítani, hogy nem a törvényi jótállás ideje (2 vagy 3 év) hosszabbodik meg, hanem a kellékszavatosságé. A kellékszavatosság 2 év; ezen belül a jog érvényesíthetőségét érintő vita esetén az első év során a vállalkozáson van a bizonyítási teher (vagyis ő köteles bizonyítani, hogy a hiba a teljesítéskor nem volt meg a készülékben). A kellékszavatossági időn belül az 1. évet követően a fogyasztóra száll át a bizonyítási teher, tehát ő köteles azt bizonyítani a joga érvényesítéséhez, hogy a hiba a teljesítéskor (vagyis a készülék vásárlásakor) már fennállt.

Hol olvashatom el a 114-es rendeletet?

A rendelet itt elolvasható.