EU Zöld megegyezés

2019 őszén az Európai Parlament éghajlatváltozási vészhelyzetet hirdetett, és arra kérte az Európai Bizottságot, hogy olyan javaslatcsomagot dolgozzon ki, mely biztosítja, hogy ne lépjük át az 1,5°C-os hőmérsékletnövekedést.

Erre a felkérésre válaszul született meg az Európai Zöld Megegyezés, a Green Deal 2019. december 11-én, mely azt tűzte ki célul, hogy 2050-re az Európai Unió elérje a karbonsemlegességet.

Milyen alappillérei vannak a Zöld Megegyezésnek?

Az EU klímarendelete

Az Európai Parlament 2021. június 24-én elfogadta az új klímarendeletet. Ez a szabályozás már jogilag kötelezővé teszi, hogy a kibocsájtás 2030-ig 55%-kal csökkenjen az 1990-es szinthez képest; ez az érték korábban 40% volt. 2050-re pedig célunk, hogy elérjük a karbonsemlegességet.

Irány az 55! (Fit for 55)

A kibocsájtáscsökkentési célok eléréséhez egy jogszabálycsomag-tervet mutatott be az Európai Bizottság, mely az Unió klíma- és energiapolitikáját alapvetően meghatározza. Ez a csomag már meglévő jogszabályok módosítását, valamint új jogszabályok létrehozását is előirányozza.

Új Körforgásos Gazdasági Cselekvési Terv

2020. március 11-én mutatta be az Európai Bizottság az új (második) Körforgásos Gazdasági Cselekvési Tervét (KGCST).

A KGCST kiemelt célja a fenntartható termékek általánossá tétele az EU-ban, a tudatos fogyasztói magatartás elősegítése, valamint a hulladékkeletkezés csökkentése. Mindezek érdekében a leginkább erőforrás-igényes ágazatok kerülnek a szabályozások fókuszába:

elektronika és infokommunikációs technológiák
akkumulátorok és járművek
csomagolás
műanyagok
textiltermékek
építőipar és épületek
élelmiszerek.

Fenntartható termékpolitika kezdeményezés

A KGCST keretében az egyik központi célkitűzés a fenntartható termékek támogatása. Ennek biztosítására született meg az ún. Fenntartható termékpolitika kezdeményezés (Sustainable Product Initiative) 2020. szeptember 11-én, melynek egyik kiemelt célcsoportját az elektronikai termékek képezik. A kezdeményezés 2022. március 30-án került továbbfejlesztésre: ekkor született meg az Unió új, ún. Ekodizájn a Fenntartható Termékekért Rendelet javaslata (Ecodesign for Sustainable Product Regulation proposal) (ESPR).

Az ESPR a jelenleg hatályban levő ekodizájn-irányelvet (2009/125/EC irányelv) fogja majd váltani, és már nem csak elektronikai termékekre fog kiterjedni.

Az alábbi kihívásokra keres majd megoldást az új szabályozás:

a termékek tartóssága, újrahasználata, „upgrade”-elhetősége és javíthatósága
a körforgásosságot nehezítő összetevők
energia- és erőforráshatékonyság
másodlagosnyersanyag-tartalom
újragyártás és újrahasznosítás
karbon- és környezeti lábnyom
terméktájékoztatók, beleértve az ún. Digitális Termékútlevelet is

Fenntartható élelmiszertermelés

Mivel az üvegházhatású gázok kibocsájtásának 10%-a a mezőgazdaságból származik, ennek a területnek a felülvizsgálata is a Zöld Megegyezés fő céljai között szerepel. Az Unió új stratégiája, mely a Termőföldtől az asztalig címet viseli (Farm to Fork Strategy; 2021 október) a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszer elérését tűzi ki célul.

A biodiverzitás megőrzése

2020. májusában mutatta be az Európai Bizottság az új, Biodiverzitás-stratégiáját. Jelenleg egy millió fajt fenyeget a kihalás veszélye a Földön, az Unió pedig vezető szerepet kíván játszani a biológiai sokféleség megőrzésében is.

Taxonómia-rendelet

A pénzügyi szektor zöldítéséről is döntés született: az Unió kiemelten fontosnak tartja, hogy a jövőben olyan tevékenységek és beruházások kerüljenek pénzügyileg támogatásra, melyek tekintettel vannak a klímacélok elérésére és a fenntarthatóságra. Az ún. zöldre festés jelensége (greenwashing) ellen is hatékonyan fel kíván lépni az Unió.

Az új szabályozás szerint azok a tevékenységek minősülhetnek környezetileg fenntarthatónak, melyek az alábbi 6 célkitűzés közül legalább egyhez úgy járulnak hozzá, hogy közben nem sértik a többit sem: