Mikróhullámú sütő

Ne feledjük, a használati útmutató a mikró esetében is segítségünkre van, olvassuk el és fogadjuk meg a tanácsait!

Az élelmiszereknek más lesz az íze?

Igen, igaz. Más a technológia, ezért sokkal gyorsabban melegszik fel, amit beteszünk, nincs idő az ízeknek összeérni. Belülről melegít, így nem süt (nem lesz ropogós a kenyér vagy a hús). Döntően nem is főzésre vagy sütésre használjuk, hanem melegítésre és kiolvasztásra ( bár vannak kombinált, grillezésre is alkalmas mikrók, ott a két technológiát – a grillezést és a mikrohullámot – külön teljesíti a készülék).

Rákkeltő, mert degenerálja a fehérjéket?

Nem bizonyított. Olvashatók ilyen cikkek, de ne fogadjunk el mindent kész tényként, hanem legyünk kétkedők.

A sugárzás káros?

Itt jön a lényeg: a mikrohullám olyan elektromágneses hullám, mint a fény vagy a rádióhullám, a különbség a hullámok hosszában van. Minden mikró egységesen 2,45 GHz (2450MHz) hullámhosszú mikrohullámokat bocsát ki. Két féle mikró van:

• forgótányéros, ahol egy pontból jönnek a hullámok, és hogy az ételt mindenhol érje, ezért forgatni kell,
• ahol fellövik alulról a mikrohullámokat és a nem forgó tányér felett egy ventilátor szórja szét azokat.

A mikrohullám úgy működik, hogy polarizálja a bipoláris molekulákat. Tehát csak a bipoláris molekulákkal rendelkező anyagokat képes melegíteni, az apolárisakat nem (teszt: parafinolaj hideg marad, a glicerinolaj felmelegszik). Tipikusan bipoláris a víz, itt a részecskéket gyorsítja és a mozgási energia az, ami felmelegíti a vizet. Ezért a folyadékokat sokkal gyorsabban és hatékonyabban is melegíti fel a mikró. Minden mikrónak a “lelke” a magnetron nevű alkatrész, mely ezeket a mikrohullámokat előállítja. Ezért ha az energiafelhasználásról van szó, nagyon kicsi a különbség az egyes készülékek között, mert teljesen ugyanaz a technológia, gyakorlatilag másodpercekben (max 3 percben) mérhető használatnál nem mutathat eltérést. Eltérés lehet az elektronikában (hány programot tud, extra készülékfunkció, kiolvasztás, mekkora a teljesítmény stb).

Visszatérve a sugárzáshoz: erre is azt mondják, hogy káros. Hogy a mikrón kívül is sugároz, nem szabad közel állni. Olvastam egy cikket, ami azt állította, hogy “20 méteres körzetben sugároz és az alsó, a felső és az oldalsó szomszédokat is kérjük meg, hogy adják el a mikrójukat, mert csak akkor lehetünk biztonságban!”

Ez a cikk egy tesztre is csábít, mondván, hogy nem szigetel az ajtó: “tegyük be a mobilunkat a nem működő mikróba, és hívjuk fel! Ha csöng, akkor nem szigetel az ajtó.” Kipróbálhatjuk bátran a saját mikrónkkal: tényleg csörögni fog! De ennek a magyarázata a következő: láttuk, hogy a mikró 2450MHz–en működik, a mobil pedig 900 vagy1800 MHz-en. Az ún. Faraday-kalitka, ami tulajdonképpen a szigetelésről szól, hullámonként más: a mikróban használt mikrohullám hossza 12,5 cm, tehát a csomópont kb. 6 cm-nél van, ezért ennek totális elzárására olyan rácsot tartalmazó Faraday-kalitka kell, ami 6 cm-nél kisebb. A mobilnak más a frekvenciája, így nem hasonlítható össze. És persze ilyen alapon akár azt is kérhetnénk a szomszédoktól, hogy a mobilokat, sőt, a tévét, számítógépet stb. is adják el. No meg az egyes szolgáltatókat is, hogy állítsák le a szolgáltatást, mert a telefon is azért csöng, mert veszi a jeleket a központból…

Természetesen fontos, hogy a mikró ajtaja jól záródjon, ne legyen sérült a szigetelés, így javasolt ezt rendszeresen ellenőrizni. De a fentiekben említett, tudományosnak egyáltalán nem mondható javaslatok teljesen eltúlzott, megtévesztő információk. Szabály szerint a mikró körül 50 mm-es körzetben nem lehet nagyobb a sugárzás, mint 5 mWt/cm2. Ez pedig elenyészően kicsi, és mindössze 5 cm-re a mikrótól.

Nem melegíti fel egyenletesen az ételt?

Ahogy a két típusnál jeleztem: vagy a tárcsa forog, vagy a propeller szórja a hullámokat annak érdekében, hogy a betett ételt mindenhol melegedjen. Persze az étel sem mindig egyenletes. Ezért például időnként kavargatni kell az ételt. A legfontosabb,  hogy a forgótárcsa ne akadjon.

Mire kell figyelni a használatánál?

A forgótárcsa akadálymentesítésén kívül fontos, hogy a mikró soha ne menjen üresen. Ez ugyanis tönkre teszi a készülék szívét, a magnetront. Persze normálisan üresen senki nem indítja be, az viszont előfordulhat, hogy az idő lejárta előtt kivesszük az ételt és becsukjuk az ajtót, akkor – mikrótól függően – továbbműködik automatikusan. Ez rossz, kapcsoljuk ki!

Szintén fontos, hogy milyen edényt tehetünk a mikróba. A legjobb az üveg és a kerámia. A műanyagot csak akkor, ha kifejezetten jelzik rajta, hogy mikrózható, ellenkező esetben a műanyag kémiai szerkezetét megbonthatja a mikrohullám, és egyes veszélyes alkotók átmehetnek belőle az ételbe.

A másik kritikus anyag a fém. Fémet vagy fémcsíkot tartalmazó tányért nem szabad a mikróba helyeznünk, mert a fém áramot indukál, a két mágneses tér pedig reakcióba lép egymással, azért szikrázik ilyenkor. (Bár ma már vannak olyan mikrók, melyekben a technológiai kialakítás ezt megelőzi, erről a használati útmutató tájékoztat bennünket.) A fém fóliát szokták javasolni árnyékolásra, mert az vékony, de ez is helyettesíthető például sütőlappal. Egyes ételhordó cégek mikrózható, fóliával takart műanyag tálban hordják az ételt.

Ha kész az étel, kicsit várjunk, mert lehet, hogy kívülről nem, de a belseje sokkal forróbb. Óvatosan lássunk neki az evésnek.