A két legfontosabb dolog, amit tudnom kell, a következő:
- A legfontosabb változás, hogy a jótállás időtartama a termék vételárának függvénye lesz: 10.000 – 100.000Ft vételár esetén 1 év, 100.001 – 250.000Ft vételár esetén 2 év, 250.000Ft vételár felett pedig 3 év kötelező jótállás jár az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet alapján.
- A gyártók azonban a jövőben is dönthetnek úgy, hogy hosszabb idejű jótállást biztosítanak a termékeikhez a fogyasztóknak, mint amennyit a jogszabály előír. (Megjegyzés: A kereskedelmi jótállásra 2022-től a 373/2019 (VI.30.) Korm. rendelet szabályai is irányadók!)
Hol nézhetek utána a szabályoknak?
A kötelező jótállással kapcsolatban egyes fogyasztóvédelmi jogszabályok segítenek nekünk.
Íme a kapcsolódó jogszabályok:
- 151-es rendelet: 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról
- 19-es rendelet: 19/2014 (IV.29.) NGM rendelet a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól
- 45-ös rendelet: 45/2014 (II.26.) Korm. rendelet a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól
- PTK: 2013. évi V. törvény a polgári törvénykönyvről
- Fogyasztóvédelmi törvény: 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről
- 2022-től a 373-as rendelet is fontos szabályokat tartalmaz (373/2019 (VI.30.) Korm. rendelet)
Mi az a jótállás?
A jótállás egy fogyasztói jog, amelyet a köznapi szóhasználat “garanciaként” emleget.
Sok-sok kifejezést hallani a fogyasztói jogok érvényesítésére a termék vagy a szolgáltatás hibája esetén. Ilyen például a garancia, jótállás, kötelező jótállás, szavatosság, kiterjesztett garancia. Azonban nem mindig egyszerű ezek gyakorlati értelmezése és alkalmazása, ti. mikor élhetünk egyik vagy másik jogunkkal, és mire számíthatunk a kötelezett oldaláról. Időnként azt sem egyszerű megállapítani, ki is a kötelezett.
Garancia
Először is nézzük meg a legismertebb, talán leghétköznapibbnak mondható kifejezést, a garanciát. A garancia, mint jogi szakkifejezés, nem létezik a magyar jogszabályokban, csak a köznyelvben. Ha garanciáról beszélünk, akkor a jótállás jogi fogalmával állunk szemben. A garancia tehát a jótállást jelenti. Nézzük meg tehát, mi is az a jótállás.
Jótállás
A jótállás azt jelenti, hogy a jótállásra kötelezett (vagyis az eladó) a hibátlan teljesítésért olyan módon felel, hogy a jótállás időtartama alatt felmerülő termékhiba vagy egyéb minőségi kifogás esetén csak akkor mentesülhet, ha a bizonyítja (tehát itt a bizonyítási teher a jótállásra kötelezetten van, ez fontos!), hogy a hiba a teljesítés után keletkezett (tehát például azért, mert a fogyasztó a terméket nem rendeltetésszerűen használta).
A kötelező jótállás
A jótállásnak két formája van: az elsőt, a kötelező jótállást jogszabály alapozza meg. Ebben az esetben a jótállásra kötelezett (a kereskedő/eladó/vállalkozás) bizonyos esetekben köteles jótállást biztosítani a fogyasztónak. Hogy milyen esetekben, azt a 151-es rendelet határozza meg (részletesen ld. később).
A szerződéses jótállás
A jótállás másik formája, amikor az eladó szerződés keretében vállal jótállást. Ebben az esetben a jótállás feltételeit is maga a szerződés határozza meg (pl. a jótállási időt, illetve a kötelezettet). Ezekre a szerződésekre vonatkozóan a 373-as rendelet tartalmaz új szabályokat 2022-től.
Szavatosság
Szavatosság alatt 2014. március 15-ig a kellékszavatosságot értettük, nézzük meg ezért először, hogy mit jelent a kellékszavatosság.
A kellékszavatosság azt jelenti, hogy az eladó a termék hibájáért (azért a hibáért, ami a teljesítéskor, vagyis az eladáskor a termékben megvolt!) felelősséggel tartozik.
A bizonyítási teher attól függ, hogy a hiba mikor válik nyilvánvalóvá. Az első 6 hónapon belül ugyanis – fogyasztói szerződések esetén – vélelmezni kell, hogy a hiba már a teljesítés időpontjában is megvolt. Ha tehát a vásárlástól számított 6 hónapon belül hibásodik meg a termék, akkor az eladónak kell bizonyítania, hogy a hiba a termék eladásakor még nem volt meg (hanem az például a fogyasztó nem rendeltetésszerű termékhasználatára vezethető vissza), ha azonban 6 hónapon túl akarunk szavatossági jogunkkal élni, akkor nekünk kell bizonyítani, hogy a hiba már a vásárláskor is megvolt. Fontos újra kiemelni, hogy ez a jog nem illeti meg azokat, akik céges számlára vásárolnak!
Ha a szavatossági időn belül hibás teljesítésre hivatkozunk, és kiderül, hogy a hibában közrehatott az is, hogy elmulasztottunk eleget tenni karbantartási kötelezettségünknek (és egyértelműen így teszünk, ha nem végezzük el a használati útmutatóban leírt karbantartási teendőket!), akkor a karbantartási feladatok el nem végzéséből eredő hibák költségeit mi magunk vagyunk kénytelenek viselni a szavatossági időn belül is.
A PTK bevezetett egy új fogalmat is, ez pedig a termékszavatosság.
A termékszavatosság a gyártónak a termék hibája miatti, közvetlen, szavatossági jellegű helytállása a fogyasztóval szemben.
Fontos azonban, hogy ez a jog, akár csak a kötelező jótállás és a kedvezőbb kellékszavatossági jogok, csak a fogyasztókat illeti meg, és csak és kizárólag ingó dolog vásárlása esetén. Gyártónak minősülhet a termék előállítója vagy importőre, továbbá a forgalmazó (kereskedő/eladó/vállalkozás) is.
Ezzel az új intézménnyel a jogalkotó lehetőséget adott a fogyasztónak, hogy ingó dolog vásárlása esetén hibás teljesítéskor a szavatossági időn belül (azaz 2 éven belül) a szavatossági jogát az vállalkozóval (eladóval) vagy a gyártóval szemben érvényesítse. A kétéves határidő a termékszavatosság esetén azonban jogvesztő, és minden esetben (tehát a teljes 2 éves időtartam alatt) a fogyasztónak kell a hiba meglétét bizonyítani.
A termékszavatosság így több szempontból is szűkebben érvényesíthető a kellékszavatosságnál.
A kiterjesztett garancia
Most, hogy a jótállás és a szavatosság legfontosabb jellemzőit megismertük, nézzük meg, mire számíthatunk, ha ún. „kiterjesztett garanciát” kapunk vagy vásárolunk egy termékhez.
Kiterjesztett garancia, mint szerződéses jótállás (gyártói jótállás)
Amennyiben a gyártói márkaképviselet az eladó, akkor általában a „kiterjesztett garancia” alatt szerződéses jótállást érthetünk, vagyis az eladó a jogszabályi kötelezettségén túl vállalt jótállását. Ezt kaphatjuk ingyenesen vagy vásárolhatjuk, az eladó által biztosított lehetőségeknek megfelelően. Ebben az esetben, ha a gyártói márkaképviselet mint eladó adja a kiterjesztett jótállást, meghibásodás esetén a gyártói márkaszerviz fogja a hibát orvosolni.
Kiterjesztett garancia, mint biztosítás
Ha egy elektronikai áruházban, hipermarketben vagy internetes áruházban vásárolunk készüléket, és az eladó „kiterjesztett garanciát” kínál, az lehet, de nem biztos, hogy a gyártói márkaképviselet által nyújtott szerződéses jótállást jelenti. Az esetek egy részében ezek a „kiterjesztett garanciák” jellemzően biztosítási konstrukciók. Az eladó szerződést köt egy biztosító társasággal, s szolgáltatásként kínálja a „kiterjesztett garanciát” a fogyasztók részére.
Ebből két fontos dologra szeretnénk felhívni a figyelmet: egyrészt nagyon fontos a biztosítás apró betűs részeit is elolvasni, hogy fogyasztóként tisztában legyünk azzal, mikor és milyen szolgáltatást is kapunk majd meghibásodás esetén a pénzünkért (ugyanis ez lehet sokkal szűkebb, mint a gyártói jótállás által biztosított szolgáltatások). Továbbá ezekben az esetekben előfordulhat, hogy a biztosító társaság által szerződtetett szerviz nem a gyártói márkaképviselet hivatalos szerviz partnere, így nem biztos, hogy meghibásodás esetén olyan szervizes kolléga érkezik a készülékünk megjavítására, aki megfelelő technikai háttérrel és alkatrészpótlási lehetőséggel rendelkezik. A mai modern készülékek esetén a hiba azonosítása gyakran számítógépes rendszeren keresztül történik, és a gyártói szervizek és szervizpartnerek rendelkeznek ehhez megfelelő technológiával, továbbá a készülékekhez megfelelő szakmai és technikai ismeretekkel, valamint megfelelő alkatrészekkel, így gyorsan és hatékonyan tudják orvosolni a problémákat.
Ezért azt is fontos annak is utánajárni, ki is fog a segítségünkre sietni, ha „kiterjesztett garanciát” vásárolunk.
2021. január 1-jétől erre kiemelten figyelmet kell fordítani, ha egy termék ára jótállási kategóriát vált egy-egy akció keretében! Például, amennyiben egy 109.000Ft-os termék egy akció keretében 99.000Ft lesz, a kötelező jótállás 2 évről 1 évre csökken. Lehetséges, hogy a kereskedő ilyenkor is kínál „kiterjesztett garancia” vásárlási lehetőséget, de ez nem biztos, hogy ugyanazt a szolgáltatást takarja, amelyet jogszabályi jótállás alapján a gyártó biztosít számunkra. Előfordulhat, hogy végül ugyanúgy 109.000Ft-ot fizetünk a termékért, de a második év garanciális szolgáltatása nem ugyanaz, mint az elsőé.
Kit illet meg a kötelező jótállás?
A kötelező jótállás a fogyasztókat illeti meg.
Nagyon fontos szabálya a PTK-nak, hogy fogyasztó csak természetes személy lehet. A fogyasztói szerződések a vállalkozás és a természetes személy között jönnek létre. Mint látni fogjuk, a kötelező jótállás és a termékszavatosság, valamint a szavatossági jogok csak a fogyasztókat megillető jogosultságok. Ebből következik, hogy ha céges számlára vásárol valaki, akkor nem minősül fogyasztónak, így nem illetik meg a fogyasztói jogok. Ebben az esetben vállalkozás és vállalkozás között jön létre szerződés, mely nem minősül fogyasztói szerződésnek, így jótállás csak akkor illeti meg a vásárlót, ha az eladó azt szerződésben kifejezetten vállalja (és természetesen a szerződésben vállalt feltételek szerint). Egyebekben csak általános, szűkebb jogosítványokat adó szavatossági jogot érvényesíthetőek (ebben az esetben a szavatossági idő nem 2, hanem 1 év, és nincs hibás teljesítési vélelem sem).
Mikor illet meg engem, mint fogyasztót a jótállás?
Akkor illet meg engem, mint fogyasztót a kötelező jótállás, ha a vállalkozás (vagyis az eladó) hibásan teljesít.
Akár garanciáról, akár jótállásról vagy szavatosságról van szó, mindnek alapja a hibás teljesítés. A PTK főszabálya szerint a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás vagy termék a teljesítés időpontjában (pl. termék vásárlása esetén az eladás/vásárlás időpontjában) nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Ha a jogosult a hibát a teljesítéskor ismerhette vagy ismernie kellett, nem beszélhetünk hibás teljesítésről.
Fontos tudni, hogy a PTK is ismeri a hibás teljesítési vélelmet, mely szerint a fogyasztó és vállalkozás közti szerződés esetén az első 6 hónapban felfedezett hibánál vélelmezni kell, hogy a hiba a teljesítéskor is megvolt. Ez azt jelenti, hogy ha 6 hónapon belül fedezzük fel a hibát, akkor a vállalkozást (eladót) terheli annak bizonyítása, hogy a hiba a teljesítést követően keletkezett.
Sokan azt gondolják, hogy a jótállási/szavatossági időn belül bármilyen, a készülék beüzemeléséhez vagy működéséhez kapcsolódó probléma, nehézség hibának minősül, és a jótállásra kötelezett köteles minden esetben ingyenesen a fogyasztó segítségére állni. Ez azonban téves elképzelés.
Nem minősül a jótállás és kellékszavatosság körébe eső hibának:
1. a fogyasztási cikkel kapcsolatos olyan probléma, melynek megoldására a fogyasztó képes és köteles (a fogyasztót a fogyasztási cikkel kapcsolatos probléma megoldására képesnek és kötelesnek kell tekinteni minden, a fogyasztási cikk használati útmutatójában leírt tevékenység elvégzése vonatkozásában);
2. az a meghibásodás, mely abból származik, hogy a fogyasztó a fogyasztási cikk használati útmutatójában meghatározott karbantartási kötelezettségének nem tett eleget;
3. a készülék csatlakozási/bekötési/beépítési környezetének hibája miatt a készülék által jelzett vagy a készülékben keletkező hiba; továbbá
4. a készülék olyan hibája, mely az üzemeléstől független külső behatás vagy nem rendeltetésszerű használat eredménye.
Amennyiben ezen feladatok elvégzését kéri a fogyasztó a kötelezettől, az nem minősül a jótállás/szavatosság körébe eső tevékenységnek, így a kötelezett ezért díjat számíthat fel.
Mennyi ideig illet meg engem, mint fogyasztót a jótállás?
Főszabályként attól függ, mennyibe kerül a termék: 10.000 – 100.000Ft vételár esetén 1 év, 100.001 – 250.000Ft vételár esetén 2 év, 250.000Ft vételár felett pedig 3 év kötelező jótállás jár.
A gyártók azonban dönthetnek úgy, hogy a jogszabályban foglalt kötelező időtartamnál hosszabb jótállást biztosítanak a termékeikhez. Ide kattintva megtudhatja, mely gyártók biztosítanak hosszabb jótállást!
Fontos az is, hogy mikor kezdődik a jótállás, illetve, hogy mikor nyugszik (azaz mely időszakok nem számítanak bele a jótállás idejébe; ilyen például a kötelezett, de ilyen a jogosult késedelme is). Az oldal alján letölthető Jótállási útmutatóban ezekről is részletesen olvashat!
A 2021-es APPLiA Magyarország – GFK Hungária kutatása – többek között – arra kereste a választ, mit gondolnak a hazai háztartások az új, sávos jótállásról. Az alábbi ábra mutatja a válaszokat:
Mire van szükségem ahhoz, hogy a jótállási igényemet érvényesíteni tudjam?
Két dologra van szükségem a jótállási jogom érvényesítéséhez: a kitöltött jótállási jegyre és a számlára.
A 151-es rendelet szerint a jótállási jegy önmagában is elegendő a jótállási jogom érvényesítéséhez, azonban a számla megléte több ok miatt is szükséges:
- ezzel tudom igazolni, hogy fogyasztó vagyok (vagyis nem céges számlára vásároltam);
- ezzel tudom igazolni a vételárat (ez ugyanis nem kötelező eleme a jótállási jegynek), ami a jótállási idő alapja;
- ha úgy alakul, hogy elállok a szerződéstől, akkor is ezzel tudom igazolni a részemre visszafizetendő vételárat
- Nagyon fontos ezért, hogy a számlát (vagy nyugtát) mindig tűzzük hozzá a jótállási jegyhez!
Mire figyeljek még?
- arra, hogy az eladó pontosan töltse ki a jótállási jegyet, és le is bélyegezze;
- arra, hogy a számlán minden termék pontosan, tételenként szerepeljen (az nem jó, ha az szerepel a számlán, hogy “gyűjtő”);
- arra, hogy a számlán a termék pontos megjelölése mellett a vételára is pontosan szerepeljen.
Vannak-e speciális jótállási feltételek?
Főszabályként a vállalkozás (eladó) a 151-es rendeletben foglaltakon túl további jótállási feltételeket nem határozhat meg.
Ez alól három kivétel van:
- a gázüzemű készülékek üzembe helyezése;
- a fluortartalmű hűtőközegekkel üzemelő berendezések (pl. klímaberendezések és épületek hűtésére, fűtésére, illetve melegvíz előállítására szolgáló hőszivattyús berendezések) üzembe helyezése; továbbá
- speciális elektromos bekötést igénylő beépített készülékek (főzőlap).
Ezekben az esetekben az extra előírást a megfelelő, jogszabályban meghatározott engedéllyel rendelkező szerviz általi beüzemelés jelenti. Ezért a tevékenységért (beüzemelés) az üzembe helyező díjat számíthat fel. Ezzel az extra költséggel a fogyasztónak számolnia kell, ha ilyen készülékeket vásárol, s a kötelezett előírhatja a jótállási kötelezettség feltételéül, hogy a fogyasztó jótállási igénye érvényesítésekor hitelt érdemlően igazolja felé a jogszabályban meghatározottaknak megfelelő üzembe helyezést.
Az oldal alján letölthető Jótállási útmutatóban ezekről is részletesen olvashat!
Hova forduljak, ha a jótállási igényemet érvényesíteni szeretném?
Ha a jótállási igényemet érvényesíteni szeretném, fordulhatok az eladóhoz vagy közvetlenül a javítószolgálathoz is.
Az APPLiA Magyarország gyártói azt javasolják, hogy amennyiben a jótállási jegyről vagy a készülék gyártójának honlapjáról megismerhető a javítószolgálat (vagyis a szerviz) elérhetősége, akkor forduljanak közvetlenül a szervizhez!
Az APPLiA Magyarország gyártóinak szervizelérhetőségeit ide kattintva is megismerhetik!
Mire figyeljek?
- ha a szervizhez fordulok, akkor is vinnem kell a jótállási jegyet és a számlát;
- ha rögzített berendezéssel kapcsolatban szeretném a jótállási jogomat érvényesíteni, akkor hívjuk ki a szerelőt (semmiképpen ne vigyük be a szervizbe vagy vigyük vissza az eladóhoz a készüléket, akkor sem, ha háromnapos cserét szeretnénk érvényesíteni). Hogy melyek azok a rögzített berendezések, és miért a helyszínen kell őket a szerelőnek megtekinteni, arról a következő pontban olvashatnak!
Mik azok a helyhez kötött berendezések?
Rögzített készüléknek tekintendők azok a készülékek, melyek használatához az elektromos hálózatra történő csatlakozáson túl további, a lakás/ház egyéb speciálisan kialakított bekötéséhez (pl. víz, gáz) vagy hálózatához (pl. wifi, telefon, internet vagy tévészolgáltató hálózat), továbbá levegőrendszeréhez (pl. kéményrendszer, légelvezetés) való csatlakoztatás is szükséges.
Rögzített készüléknek tekintendők a víz- és levegőbekötésű hőszivattyúk, a beépített készülékek, és a fix bekötésű (háromfázisú rendszerben üzemelő) készülékek is. A javítás szempontjából a rögzített készülékek sorsát osztja az az elektromos berendezés is, melynek üzembe helyezése, bekapcsolása esetén az elektromos hálózat zavart jelez (pl. levágja a biztosítékot).
Mire figyeljek?
A rögzített készülékek esetén jelentkező hiba lehet, hogy nem a készülékben magában van, hanem az üzemelési körülményekben, ezért semmiképpen nem szabad ezeket a készülékeket visszavinni, hanem fontos, hogy az üzemelési körülmények között kerüljenek vizsgálásra. Ezért abban az esetben, ha rögzített berendezéssel kapcsolatban szeretnénk hibát jelezni és jótállási igényt érvényesíteni, akkor hívjuk ki a szerelőt!
Az APPLiA Magyarország gyártóinak szervizelérhetőségeit ide kattintva is megismerhetik!
A rögzített berendezésekről az oldal alján letölthető Jótállási útmutatóban ezekről is részletesen olvashat!
Mikor kérhetek javítást, cserét, és mikor állhatok el a szerződéstől (azaz kérhetem vissza a vételárat)?
A 151-es rendelet és a jótállási jegyek is részletesen leírják a fogyasztói jogainkat. Az alábbiakban mi is igyekszünk a legfontosabb lépéseket összefoglalni:
Fogyasztó átadja* a szerviznek a készüléket ———– > a szerviz megvizsgálja ———– > két lehetőség:
(i) javítható
(ii) nem javítható
Ha javítható ———– > 30 napon belül javítás
Ha nem sikerül a javítás 30 napon belül ———– > négy lehetőség:
(i) fogyasztó megvárhatja a javítás végét
(ii) készülék cseréje
(iii) ha nem lehetséges a csere, elállás (azaz a számlán szereplő vételár visszafizetése)
(iv) csereutalvány kiállítása a vállalkozás által
Ha nem javítható ———– > három lehetőség:
(i) 8 napon belül csere
(ii) elállás (azaz a számlán szereplő vételár visszafizetése)
(iii) csereutalvány kiállítása a vállalkozás által
A jótállási idő egy adott évén belül három, igazoltan javítószolgálat általi javítást követően, ha negyedszerre is meghibásodik a készülék ———– > hat lehetőség:
(i) fogyasztó negyedszerre is javíttat
(ii) fogyasztó a vételár csökkentését kéri
(iii) fogyasztó kijavítja vagy mással kijavíttatja a készüléket a vállalkozó költségére
(iv) készülék cseréje 8 napon belül
(v) ha nem lehetséges a csere, elállás (azaz a számlán szereplő vételár visszafizetése)
(vi) csereutalvány kiállítása a vállalkozás által
*Átadásnak minősül a szerviz házhoz hívása is!
Fontos megjegyezni, hogy a csereutalvány intézményét a jogszabályok nem ismerik, a gyakorlatban azonban gyakran találkozhatunk vele.
A jótállási útmutatóban a fogyasztói jogainkról is részletes információkat talál.
További információkért töltse le a 2021-es új szabályokat tartalmazó Jótállási útmutatót itt!
Az ITM fogyasztóvédelmi honlapját itt érhetik el!
Az APPLiA Magyarország kisfilmjeit itt nézhetik meg!
Töltse le a jótállásijegy-mintát WORD formátumban ide kattintva!
Töltse le a jótállásijegy-mintát PDF formátumban ide kattintva!
Az APPLiA Magyarország Egyesülés a sávos, eladási árhoz kötött jótállási megoldással szemben az egységesen 2 év kötelező jótállást biztosító megoldást javasolta az ITM-nek az elektronikai termékek fogyasztói szerződések keretében történő megvásárlására.
Ezzel a megoldással sokkal több fogyasztó járna jól: sokkal többen kapnának 1 év helyett 2 év kötelező jótállást, mint ahány fogyasztónak le kellene mondania a 3. évi jótállásról.
Ráadásul az uniós jelenlegi és jövőbeni szabályok is egységes 2 évet javasolnak a tagállamok számára, nem beszélve arról, hogy az egységes 2 éves jótállás jelentősen csökkentené a piaci szereplők adminisztratív terheit, egyértelmű jogi helyzetet teremtene a fogyasztók számára, és megakadályozná a visszaélési lehetőségeket a jótállás területén.
Olvassa el az APPLiA Magyarország álláspontját a 2021. január 1-jén hatályba lépő új jótállási szabályozással kapcsolatban, ide kattintva!
