Veszélyes hulladék

Rendeltetésszerű, azaz a használati útmutatónak megfelelő használat során a berendezéseink egészségünkre nem jelentenek veszélyt. Probléma akkor jelentkezhet, ha a készülékekben található egyes, az emberi egészségre bizonyos körülmények között veszélyes anyagok a készülékekből felszabadulnak, és a környezetünkből az emberi szervezetbe bekerülnek.

Ez három fő esetben fordulhat elő:

1. a használat során: ha a készüléket nem a használati útmutató előírásai szerint használjuk (pl. túlzott hőhatásnak tesszük ki, vagy szétbontjuk akkor is, ha a használati útmutató jelzi, hogy ezt ne tegyük);
2. a szervizelés során: ha a készüléket nem szakszerűen szervizelik; valamint
3. a hulladékkezelés során: ha a hulladékok a természetbe kerülnek, vagy nem megfelelő eljárással gondoskodnak a hulladékok kezeléséről.

Fontos azt is tudni, hogy ezeket a veszélyes anyagokat a gyártók nem ok nélkül alkalmazzák:

• bizonyos alkatrészekhez (pl. akkumulátorokhoz) ezek bizonyulnak (vagy a korábbi időszakban a technológiai fejlődés alapján ezek bizonyultak) a legjobb megoldásnak, vagy
• bizonyos megoldások, eredmények eléréséhez (pl. égésgátlás) ezek bizonyulnak (vagy a korábbi időszakban a technológiai fejlődés alapján ezek bizonyultak) a legjobb megoldásnak.

A tudományos fejlődés eredményeképpen az elmúlt évtizedekben több összetevőről is bebizonyosodott, hogy az emberi szervezetbe bekerülve káros hatású lehet. (Emlékezhetünk például az ólmozott benzin esetére.)

Ezért a jogalkotók folyamatosan igyekeznek a gyártókat a jogszabályok által kötelezni arra, hogy ezeket az összetevőket ne vagy csak nagyon korlátozott mennyiségben alkalmazzák a termékeikben (ahogy az ólmozott benzin is betiltásra került).

Ennek azonban van egy technológiai feltétele: a tudomány és technika adott állása szerint van-e a korábban használt és veszélyesnek bizonyult összetevő helyett egy másik összetevő, mely megfelelően helyettesíteni tudja a veszélyes összetevőt? Mert ugye az nem lenne jó megoldás, hogy egy veszélyesnek minősített égésgátló anyagot kivonunk a berendezésből, de ezzel azt érjük el, hogy a készülékünk már használat során a kigyulladás kockázatát hordozza magában? A megfelelő feladatellátást és a biztonságot garantáló jó helyettesítő összetevő (amely ráadásul jelentős költségnövekedés nélkül érhető el) tehát olyan technikai korlátozó tényező, melyet mindenképpen figyelembe kell venni.

Mit jelent a CE-jelölés?

Nap, mint nap számtalan terméken láthatjuk a CE-jelölést, így az összes elektromos készüléken is. De vajon mit takar ez a két betű, és miért van szükség rá?

A CE-jelölés (Conformité Européenne, azaz európai megfelelőség) azt jelzi – elsősorban a termékellenőrző hatóságok, de a fogyasztók felé is –, hogy az adott termék megfelel az Unióban hozott, a termékre vonatkozó, uniós jogszabályokban meghatározott követelményeknek. A jelölést a gyártó a forgalomba hozatal előtt köteles elhelyezni a terméken, miután az előírt megfelelőségi eljárások során bizonyosságot nyert, hogy a termék valóban megfelel az előírásoknak: összegezve tehát biztonságos, alkalmas azokra a funkciókra, amelyekre tervezték, és nincs káros hatással a környezetre. Ezt követően az Unió piacán, minden tagállamban azonosan az ellenkező bizonyításáig a CE-jelölés a megfelelőséget bizonyítja. Így a termékek szabad áramlását is szolgálja a jelölés: nem kell – és nem is lehet – a tagállamoknak külön szabályozást alkalmazniuk.

Az otthonunkban használt elektromos készülékek (pl. háztartási gépek, szórakoztató elektronikai és számítástechnikai berendezések) megfelelőségének vizsgálatát hazánkban a fogyasztóvédelmi hatóságok végzik. Ha valamely készülék nem felel meg valamely rá vonatkozó szabályozásnak, az a termék piacról való kivonását is eredményezheti. Ha egy termék például nem biztonságos, a hatóság azonnal megtiltja a forgalmazását. A veszélyes termékeket a hatóság publikálja.

2013. eleje óta a CE-jelölés azt is jelzi az elektronikai termékek esetében, hogy a termék megfelel a veszélyesanyag-korlátozásról szóló uniós szabályozásnak, a RoHS-szabályozásnak is.

Ezen oldal megfelel a 197/2014 (VIII.1.) számú, az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormányrendelet 7.§ a)- c) pontjában foglalt tájékoztatási kötelezettség teljesítésének.